2015. augusztus 14., péntek

A kígyó és a törölköző

Most elmesélem Nektek az első és legijesztőbb éjszakámat, mikor elkezdtem vigyázni a lányra.
Előre mondom, félelmetes, szóval csak a nagyon bátrak olvassák tovább.

-Na, Shakespeare, ma nagy nap vár Rád! - hajolt hozzám a férfi egy csütörtöki délutánon - ma éjjel nem leszek itthon, dolgozni megyek, így a Te feladatod lesz erre a lányra vigyázni. Egész éjjel -mutatott a lány felé.
- Ő nagyon fontos nekem, és mivel Te rendes és megbízható medvének tűnsz, így rád merem bízni. Remélem elég bátor leszel a feladathoz.
Aztán megfogott, és letett az ágyra.

Nem nagyon értettem, miért lenne olyan bonyolult ez a feladat és miért kéne ehhez bátorság.
Ez volt a harmadik éjszakám itt, az új otthonomban, de egyszer sem láttam vagy hallottam semmi ijesztőt. De az is lehet, hogy közbe-közbe kicsit elaludtam, és azért nem vettem észre semmi zajt.

Ott ültem az ágyon, és vártam, hogy történjen valami.
Végig azon gondolkoztam, hogy vagyok e elég bátor, hogy szembeszálljak bármi nagy vagy erős lénnyel. De egy valamiben biztos voltam: nem okozhatok csalódást az új gazdáimnak. Megígértem, hogy a lánynak semmi baja nem lesz, és én olyan féle medve vagyok, aki tartja az ígért szavát.
Remélem, Ti is mindig betartjátok, amit másoknak ígértek, mert ez naaaaaagyon fontos!

-Na, Shakespeare, elég későre jár, én lassan elmegyek aludni. -cirógatta meg a fejemet a lány.
-Ügyes, és bátor medve legyél! Ha nagyon félsz, ébressz fel nyugodtan. Ha nem, akkor reggel találkozunk.
Aztán azonnal ahogy elfeküdt a hatalmas ágyon már álomba is merült.
"Hogyan gondolta, hogy majd felébresztem? Persze, hogy is ne. Milyen medve lennék én? Elvégre én vigyázok rá, és nem Ő énrám!"

Pár óra hosszan nem is történt semmi. Ültem ott a nagy sötétben, és csak figyeltem a lányt, hogy hogyan alszik. Nyugodt álma volt, csak ütemesen vette a levegőt minden egyéb hang nélkül.
Mostanra már hozzászokott a szemem a sötéthez, szóval nagyjából láttam a tárgyak körvonalát.
Láttam, ahogy jönnek-mennek az autók, a fényszórók fényei táncot lejtettek a szoba falán, ahogy elhaladtak a ház előtt.
Hallani lehetett nők és férfiak cipőinek siető kopogó lépteit, ahogy igyekeztek haza a munkából.

Egyszer csak valami fura hangra lettem figyelmes.
"ssss...sz-sz-sz-sz"Nem is nagyon tudtam hirtelen, hogy honnan jöhet.
"sssss..."- újra halottam.
Aztán csend lett.
Próbáltam visszaemlékezni, a szoba melyik feléből jöhetett az érdekes hang.
Tudtam, hogy életemben már hallottam valahol ezt a hangot, de hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy hol.
"- Mindegy. Abba maradt, biztos nem történt semmi amire figyelnem kéne"-gondoltam magamba lemondóan.

"ssssss..." újra megszólalt a hang.
Egyre gyorsabban és erőteljesebben hallottam.
Hirtelen emlékeztem, hol hallottam már ezt a hangot. "- IGEN! Ez egy kígyó. Egy kígyó közeledik felém."- gondoltam remegő hangon.
Akkor vettem észre, a lány feje felől jön a hang. Tehát a lány bajban van. Meg fogja harapni a kígyó. De hogyan mentem meg?
"szszszszsz..-knok-knok-knok"
"-Na, várjunk csak. Mi ez a kopogás. Olyan közelről jön, mintha itt szólna mellettem.
Jaaaj, de hiszen ezek a térdeim! Remegnek a térdeim"
"knok-knok-knok-knok"
"- Most már biztosan észrevett a kígyó. Erre a hangra csak épp a lány nem ébred fel. Szerencsére jó alvó. De mi legyen ezzel a kígyóval? Már biztosan a közelben van. Vagy lehet a lányt szemelte ki magának vacsorára. Jajj Jajj Jajj, mi tévő legyek?"
"szszszszszszsz...."
volt egy hirtelen, gyors sziszegés, és abba maradt. Tisztán hallottam, ez a lány feje felől jött.
Olyan, mintha elfutott volna a kígyó. Lehet megijedt, mikor meglátott. Sőt, biztos.
Nagy és erős medve vagyok, persze, hogy tőlem ijedt meg.
Még szerencse, hogy elfutott, különben meggyűlt volna velem a baja.

Az éjszakából már nem sok maradt. Néha a lány fel-fel sóhajtott álmában, fordult egyet jobbra, aztán balra. De a kígyó nem tért vissza többet, és a térdeim is nyugalmat találtak.

- Megjöttem Drágám, jó reggelt! -lépett be a fiú a szobába széles mosollyal az arcán.
- Jó reggelt! - dörzsölte álmos szemeit a lány.
- Na, hogy telt az éjszaka? Shakespeare Jó fiú volt? Vigyázott Rád?
- Igen, teljesen nyugodt éjszakánk volt.

"Huh, szerencsére nem vett észre semmit a kígyó támadásból"

- Nézd, megint lecsúszott a törölköződ az ágy széléről a fejed felett.
- Jé, tényleg. Hallottam valami sziszegést, de túl mélyen aludtam, hogy felkeljek miatta.

"Törölköző?? Hát nem kígyó?"
-gondoltam csodálkozva.

- Jól van Shakespeare, ügyes, bátor medve voltál. Most menj aludni, biztos nagyon kimerültél az éjjel. Jó éjszakát, Te bátor medve.
Nos, így tellett az első éjszakám. Néha még mindig hallom azt a fura hangot egy-egy éjszakán, de már tudom, az nem kígyó, csak egy törölköző.

Mára már egészen összebarátkoztunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése